Szezonzáró

Lezárult a kupasorozat, megvolt az összes bajnokság, sőt, a csütörtöki edzéseknek is vége van már. Ez a szezon végét jelentette volna, de pár lelkes bringás összefogott és rendezett egy utolsó utáni futamot október 23-ra, ami 51 indulót vonzott Nagykovácsiba egy „Forradalmi MTBO” versenyre.

Az 51 induló 3 (elit, haladó, kezdő) pályán, 6 kategóriában állhatott rajthoz. A körülmények kedvezőek voltak, igazi bringás idő várta a résztvevőket a kellemes őszi erdőbe, és annak ellenére, hogy az egész rendezvény mintegy jutalom volt a szezon végén, mégis komoly versengés alakult ki a résztvevők között.

Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az férfi A pályán az első két helyezett között egy egyórás verseny után is csak másodpercek voltak. Paul éppen csak meg tudta szerezni az aranyat a többiek előtt. A férfi B pályán is szorosan érkeztek egymás után az eredmények és a verseny is szoros volt egészen addig, amíg Hidas Zoltán toronymagasan levert mindenkit.

Hidas Zoli

Őt kérdeztük a versenyről:

- Elég komoly különbséggel, kb. 6 perccel nyerted a B pályát. Ilyen jól összejött, mi volt a titkos összetevő?

- Az A pálya beharangozott szintszáma miatt indultam inkább B-ben. Kicsit felhúztam magam még az indulás előtti szerelgetéssel, aztán meg nyomtam neki ahogy csak bírtam. Nagyon élvezetes kis lejtős utak voltak, a legjobban a 38-asra vezető, Remeteszőlős feletti single track tetszett!

- És jövőre láthatunk majd az elit futamokban, vagy maradsz többször inkább a B-ben?

- Már érzem, hogy kinőttem a B-t, ezért jövőre kis edzéssel már az elit mezőnyét fogom boldogítani.

Csonti, aki szintén ebben a kategóriában indult, elég röviden foglalta össze a versenyt:

- Fergeteges volt a szerda buli. Nekem az idei legkeményebb pályám volt, de tetszett! Igaz az elején élvezkedtem és csak a végén húztam bele. Sok ilyen legyen még a jövőben!

Na, ki a király?

A versenyen egy kiemelt szakasz, egy király-etap is volt, melyen a kezdőket leszámítva mindenki megmérettetett. Az előzetes várakozásnak megfelelően sokan komolyan vették a feladatot és tették oda magukat, hogy megnyerjék a különdíjat, ami végül Holluby Andrásnak sikerült.

- Nem olyan nagy különbséggel, de megnyerted a király-etapot. Készültél verseny közben erre az átmenetre? Lehet egyáltalán ilyen feladatra menet közben rákészülni?

- Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy versenyen külön értékelnek egy szakaszt, ezért ez nem jön reflexszerűen. De ha már van egy ilyen lehetőség, akkor már meg kell próbálni kihozni magunkból a legjobbat. Mivel a pálya elején sok időt vesztettem, tényleg úgy voltam vele, hogy legalább ezt a szakaszt nyerjem meg, mert a verseny már nem fog összejönni. Semmi extrát nem készültem rá egyébként. Az “A” pályában volt előtte egy 100 m szintes emelkedő a szerpentinen fel, de nem pihentem rajta, hogy majd a következő átmenetre maradjon erő. Egyszerűen csak siettem egy picit!

- Hogyan értékeled a teljesítményedet az eredmény és a részidők tükrében?

- A Királyetap jól sikerült, 26 másodpercet vertem a másodikra. Talán lehetett volna több is, de a végén, már pianóban pedáloztam, nehogy túlrobogjak a ponton, így viszont hibátlanul megfogtam. Az is kérdés még, hogy a kialakult különbségből, mennyi köszönhető a sebességnek, és mennyi az eltérő útvonalválasztásnak. De ezt már legfeljebb tippelgethetjük. Kár hogy Csabi már nem volt versenyben (ütközött egyet), vele is érdekes lett volna az összehasonlítás! Összességében tetszett nagyon, és jó ötlet volt ezzel is fokozni a verseny izgalmát!

Németh Eszter

Német Esztert is kérdeztük, aki nemrég keveredett bringás berkekből a sportágba:

- Nagykovácsiban a harmadik versenyemen vettem részt! Számomra rendkívül szórakoztató volt, de a távolságfelmérés és térképolvasási hiányosságok miatt (hiszen ez az alapja az egésznek) nagyon kemény kihívást jelentett ez a verseny! A térkép nagyon tetszett, főleg azért, mert ez volt az első olyan térképem, amelyiken jelmagyarázat is szerepelt. Sajnos, nekem még gondot okoz az erdészek és turisták által kitaposott utak és a térképen jelölt utak megkülönböztetése, így hamar elkeveredek, mint “maci a málnásban”. Igazán jó érzéssel tölt el, hogy versenyzőtársaim izgulnak értem, hogy sikeresen tudjam teljesíteni az általam vállalt feladatot és a pályán versenyzés közben szakítanak időt arra is, hogy érdeklődjenek van-e szükségem segítségre. Ha pedig végképp elkeveredek, megmutatják a helyes utat! Van még mit tanulnom ebben a sportágban, meg kell tanulnom több dologra koncentrálni egyidejűleg; megcsodálni az erdőt, a környéket, mellette figyelni az utat, hogy ne akadjak fent valami bozóton, ne essek el, és mellesleg a térképen mindig tudjam, hogy éppen hol járok! A télen lesz időm a térképolvasást is megtanulni és akkor egy kicsit talán könnyebben veszem az akadályokat..

És hogy tényleg megvolt-e mi a verseny szakszerűségéhez kell, arról rutinos versenyzők nyilatkoztak. Marosffy Dani szerint egy jópofa rendezvény volt, nagy mákkal, ami az időjárást illeti, „de kell az néha”.

- Én még ezen a terepen nem voltam, úgyhogy most kiélvezhettem. Nem rossz, csak elég behatároltak a lehetőségek. Klassz volt, köszönjük!

Eredmények:

http://www.astrois.hu/mtbo/2013/FORM2013-EREDM.html

Részidők

http://www.astrois.hu/mtbo/2013/FORM2013-RESZID.html

Képek:

https://plus.google.com/u/0/photos/102952262693944330169/albums/5938228929740157601