Az utóbbi évek legeredményesebb felnőtt női versenyzője a szezon végeztével visszavonult a válogatottságtól, ez alkalomból tettük fel kérdéseinket.
- Mikor és hogyan ismerkedtél meg a tájfutással?
- Édesapám révén keveredtem ide, 11 éves koromban egyszer csak fogott, és elvitt egy versenyre. Nekem tetszett, úgyhogy következő alkalommal is elmentem vele, és ittragadtam. Az 1991-es szentgotthárdi Hungária Kupát tekintem az első nagy versenyemnek. Akkoriban még 1 órákat töltöttem a 2,5 km-es pályákon, és óriási sikernek könyveltem, ahogy napról napra javultam. Azt hiszem, hogy az első négy nap alatt a 35. helyről a 17. helyre küzdöttem fel magam. Aztán az 5. napra megbetegedtem, úgyhogy nem lett összetett eredményem.
- Milyen egyesületekben versenyeztél eddig és kik voltak az edzőid?
- A budapesti Spariban kezdtem, aminek már számos neve volt azóta: Gépipari Spari, Flexo Spari, most épp Tabáni Spartacus. Vass Laci volt eleinte a kiscsoport vezetője, aztán több edzőváltás volt klubon belül.
2000-ben nyíregyházára igazoltam, amikor Száraz Attila egy fiatal, erős csapat összeállítását célozta meg. MOM-os fiúk és Gyalog Zsuzsival ketten sparis lányok csatlakoztunk a nyíregyiekhez. Nagyon jól éreztem magam közöttük, edzőtáborokba jártunk, mindig jó volt a hangulat, Attila igazi menedzserként egyengette a csapat útját.
2004-től a sors úgy hozta, hogy Ausztriában, majd Szentgotthárdon álltam be a munkások sorába, ott kezdtem pénzügyi controlleri pályafutásom – Zalalövőn laktunk Novai Gyurival, aki azóta már a vőlegényem. Fehér Feri és a zalaegerszegiek a kezdetektől fogva segítettek mindenben, a városból vidékre szakadt lánynak… Jártam velük edzésekre, sokat futottunk együtt, így a 2005. évet már a ZTC színeiben kezdtem meg. Azóta is ott vagyok, és szerintem nagyon jól működik a kapcsolat. Az osztrák TV Fürstenfeld klubbal is együttműködünk, Feri pedig óriási lendülettel igyekszik az utánpótlás és a hírverés vonalain – ezekben próbálok segíteni, átadom a tapasztalataim a fiataloknak és sokszor nyilatkozom helyi rádióban, újságíróknak. Jó hatással van a közösségre, hogy egy egyesületen belül kezdők és érett versenyzők is vannak, akik megosztják egymással az élményeiket. A ZTC-vel sikerült életem egyetlen felnőtt nem egyéni aranyát megszereznem a 2007-es váltó OB-n.
Érdekes módon az edzőm sosem a klubomból származott. Düdü tanított meg rengeteg dologra, illetve Török János atléta edzőhöz jártam évekig résztávozni. Végül pedig Mazsival konzultáltam a hatékony futómozgásról, a tájékozódás finomságairól és a bükki terepekről az utóbbi két évben.
- Milyen motivációid voltak az átigazolásoknál?
- A NYV esetében egyértelműen az erős fiatal csapat verbuválása, a ZTC-nél pedig a lokalitás és a szimpatikus egyesület (ezzel párhuzamosan egyébként Száraz Attila is kivonult a NYV vezetéséből, amit nehezen tudtam lekezelni).
- Eddigi eredménysorod imponáló: Youth Match ezüst, 2 utánpótlás és 26 felnőtt magyar bajnoki cím, főiskolás VB bronzérem, felnőtt VB 17. hely. Melyiket tartod az eddigi legjobb eredményednek és miért? Illetve melyik volt életed legtökéletesebb futása (ha nem egyezik meg a legjobb eredményeddel)?
- Egyértelműen a 2006-os felnőtt 17. hely a legnagyobb érdem, már többször visszanéztem, milyen skalpokat szereztem akkor. Pedig tisztán emlékszem, hogy akkor és ott nem tűnt kiemelkedő futásnak, csak egy erős tempójú versenynek, ahol sikerült a jó útvonalakat kiválasztanom. Emlékszem, hogy szinte ráfutottam az előttem rajtoló Inga Dambe-ra, és a cél előtt 2 perccel már annyira utol akartam teljesen érni, hogy hibáztam egy 20-30”-eset. Alig akartam elhinni, hogy a beérkezésem pillanatában első voltam. Kis híján az aktuális győztes székére is leülhettem, de sajnos a mögöttem rajtoló brit pont megvert, ezért csak kb. 40 mp-ig élvezhettem ezt a kegyet.
Tökéletes futásnak talán a 2006-os cseh rövidtávú OB-t lehetne nevezni, amit akkor meg is nyertem, illetve azt a két futásomat, amelyekkel sikerült megvernem Oláh Katit a bajnokságon (2003 ONEB, 2004 ROB).
- A korábbi években erősen domináltad a női mezőnyt, mit gondolsz, hogy mi volt ekkor a titkod?
- Nincs titkom. Az egyetem alatt még az ember időmilliomos (a munkás évekhez képest), vagyis volt 5 évem, amíg folyamatosan edzettem, ráértem edzőtáborokba és versenyekre járni. A folyamatos edzésmunka, még ha nem kiemelkedő is, vagyis csak napi 1 edzésből áll, meghozza a gyümölcsét itthon. Előnyömre vált az is, hogy az utánam következő 3-4 korosztályból nem jött fel senki felnőttbe, vagyis a 4 évvel fiatalabb Kelemen Detti volt először az, akitől félnem kellett.
- Tavaly és tavalyelőtt ez a dominancia nem volt ennyire egyértelmű, szerinted mi változott ekkor meg?
- Egyrészt ötödik éve dolgozom heti 40-50 órát most már vezetői állásban – az egy dolog, hogy összességében kevésbé volt intenzív az edzésmunkám, mert fel tudtam időszakosan tornászni a korábbi szintre. Az agymunka és a folyamatos mentális leterheltség okozta fáradtságot viszont nem lehet csak úgy ki- és bekapcsolni. Bizony előfordult, hogy azon vettem magam észre fontos versenyeken, hogy céges megoldatlan problémán rágódok. A másik örömteli változás pedig, hogy végre megjelentek új erős versenyzők a láthatáron. Ez így van rendjén, ha az embernek meg kell küzdenie a győzelemért és nem lehet előre borítékolni az eredményt.
- Mikor és milyen indokok alapján határoztad el, hogy a magyar VB után visszavonulsz a válogatottságtól?
- Már egy évvel előtte kezdett bennem megfogalmazódni a gondolat. Hazai VB-n indulni óriási lehetőség, és úgy gondoltam, jó eredményt fogok tudni elérni. A 2010-es és 2011-es norvég, illetve francia VB-k pedig olyan mennyiségű külföldi készülést igényelnek, amit már nem engedhetek meg magamnak. Félgőzzel nincs értelme: a többiekkel szemben sem fair, és a saját lelkemben sem lenne nyugalom.
- Hogyan érintett, hogy a program miatt a tervezett sprint-közép-váltó kombót nem futhattad?
- Nagyon rosszul. Hónapokig küzdöttem magamban a gondolattal.
- Mi alapján döntöttél úgy, hogy a sprintet hagyod ki, és így utólag szerinted jó döntés volt-e?
- Mivel a váltó volt a legfontosabb minden szám közül, ezért azt választottam, ami időben messzebb esett tőle – vagyis a középtávot. Talán rosszul döntöttem. Utólag gondoltam bele, hogy minden eddigi jó helyezésem rövidtávon értem el, a középtávon a 4 VB szereplésemből 2-szer kiestem. Viszont úgy gondoltam, hogy fel tudok rá készülni, a rövidtávval kapcsolatban pedig erős volt bennem a félelem, hogy egy pici hiba, és kiesek a selejtezőben. Utólag az eredményeket látva alaptalan volt ez a félelmem.
- Hogyan értékeled a VB szereplésedet?
- A VB után 1-2 hónapig nem is tudtam róla beszélni. Nem így akartam, hogy elsüljön, talán az akarás volt túl nagy. A formaidőzítés nem jött össze, kb. 1 hónapra rá éreztem magam úgy, hogy jót tudnék futni. Leginkább az zavart, hogy a válogatott edzőtáborokban nem ilyen terepre készültünk, sokkal könnyebben futható, fehérebb részeken futottunk, így aztán a döntő és a váltó nagy csalódás volt ilyen tekintetben.
- Hogyan értékeled a magyar csapat szereplését?
- Teljesen reális csapatteljesítményt nyújtottunk összességében, de ebben benne van, hogy én jobbat vártam magamtól (meg talán mások is), a fiúknak viszont az ölébe pottyant az 5. hely a váltón. A bejutási arányunk az utóbbi idők legjobbja volt, de előre tudtuk mindannyian, hogy lesznek kiesők. Nagyon örülök, hogy fiatalok is voltak, akik első VB-jükön bejutottak döntőbe és helyt álltak.
- A VB eredményeinek tükrében nem fordult-e meg a fejedben, hogy meggondolod magad?
- Nem.
- Mennyit edzel most és milyen szinten szeretnél foglalkozni a tájfutással a jövőben?
- A heti 4 futás megvan, ebből egy résztáv Annával a Margitszigeten, a többi pedig 40-90 percek, de csak szigorúan, ahogy jól esik és amitől jó a közérzetem. A tájfutásból eltűnni nem lehet, nem is fogok. A következő periódusban inkább a fiatal klubtársaimnak szeretnék segíteni, és futok a kedvemre.
- Milyen versenyeken fogsz rajthoz állni és ott milyen célokkal?
- Mivel jövőre még mindig csak elitben és A-ban indulhatok, leginkább a túlélésre fogok hajtani. Na jó, ennyire nem drámai a helyzet. A célom, hogy élvezzem a versenyeket, amiken rajthoz állok.
- Megtudhatunk-e valamit a nem tájfutással kapcsolatos terveidről?
- A felszabaduló időmben elkezdtem olaszul tanulni, amit nagyon élvezek. Gyurival utazgatunk, geocachingelünk – az egyik geoládában találtam meg nemrég az eljegyzési gyűrűm, és remélem, hamarosan folytatása következik.
| < Előző | Következő > |
|---|
Jelentkezési lap a 2012. évi OB-k, Diákolimpia, Hungária kupa, WRE és kiemelt versenyek rendezésére
Tervvázlat az MTFSZ Sportágfejlesztési Terv 2010-2015-höz
Tömegrajt
Benő
Egy apró kérdés: Ez már nem hír? Vagy csak azért mert nem Bp-en lesz?
Nekem úgy tünt, hogy 11 évesnél kevesebb lehettél, amikor Hamvaskői verenyen sirva szaladtál felém, mint egyetlen élőlény felé, hogy segitsek, mert nem tudod hol vagy és hol a pontod. Röviden megvitattuk, hogy ott az a nagy szikla és a mögött kell lenni.
Te elszaladtál lobogó térképpel , én figyeltelek és valóban ott volt a bója.
Nekem sosem számit a versenyidö, ha gyereket látok tévelyegni és segitségre szorul. Igy voltam veled is.
Késöbb már a sikereid fényében láttalak és sokszor eszembe jutott az a kis esetünk.
A tájfutást nem szabad abbahagyni és sokféleképpen lehet csinálni akár N90 ig.
Sok sikert .
Kriszta
Gratulálok sikeres pályafutásodhoz. Örülök, hogy nem felejtetted el, hogy melyik klubból indultál és lettél sikeres sportoló. Azt már csak utólag sajnálhatom, hogy a Spari akkori vezetése nem mellétek igazolt egy lányt, hanem elengedett benneteket. További pályafutásod alatt ne a hazai VB-re emlékezzél, hiszen más nagyszerű eredményeid voltak.
Azonban az interjú egy mondata elgondolkodtatott, talán még nem késő elemezni a jövő érdekében:
"Leginkább az zavart, hogy a válogatott edzőtáborokban nem ilyen terepre készültünk, sokkal könnyebben futható, fehérebb részeken futottunk, így aztán a döntő és a váltó nagy csalódás volt ilyen tekintetben."
Búcsúajándékként a 2010. évi 3 napos Tavaszi Spartacus Kupára és a 2 napos Őszi Spartacus Kupára szeretettel meghívlak.
Üdvözlettel:
Máthé Pista
Még fiatal junior titán voltál az NYV-ben, amikor először hallottam az eredményeidről. Anno 1998.10.28 –án rendeztünk Synergon népszerűsítő futást Pécsett, amire meghívtunk és nagyon vártunk. Sérülésed miatt elmaradt a horvát, szlovén , ukrán, román és pécsi versenyzőkkel való összecsapásod. Sebaj. Most, hogy már csak levezető években gondolkozol –ami során sokszor elfogod „kenni” még a lekvárt a fiatalok arcán- egy szeretetteljes meghívást tolmácsolnék feléd. A Baranya megyei Tájékozódási Futó Szövetség március 20-án rendezi a Sprint bajnokságát. Minő véletlen pont azon a terepen, városrészben amit 12 évvel ezelőtt nem ismerhettél meg. Amennyiben a válogatott is felveszi programjába az eseményen való részvételt, akkor nagy örömünkre szolgálna, ha a kedvenc versenyszámodban borsot törnél az orruk alá.
A nevezési díj elengedésén kívül más csalogatóval nem szolgálva, gratulálva sportpályafutásod sikereihez, üdvözlettel,
Kelemen Janó