MTFSZ Portál

A repülő út zökkenőmentesre sikeredett, csupán egy órás késést kellett kivárnunk egy vihar miatt Barcelónában. A rendezők végig készséggel segítenek, amiben csak tudnak.

A szállásunk Alicantétól északra fekvő San Vincente del Raspeigban van, ami egy külvárosi rész, közvetlen az egyetem város mellett. Igaz a versenyközpont és az étterem is jó 10-15 perc sétára található, nem panaszkodhatunk a két ágyas (emeletes) nemrég átadott kollégiumi szállásunkra.

Vasárnap éjfélre Fanni és Zsolt is megérkezett, így hétfőn már teljes csapattal tudtunk részt venni a terepbemutatón, ami a tengerpart közvetlen közelében feküdt, így adta magát a helyzet, hogy az átmozgató kocogást követően megfürödjön a csapat a Földközi tengerben.

A hangulat jó, csakúgy, mint a menza. Az időjárással nagy mázlink van. Míg odahaza tombol a hőség, itt alig megy 27 fok fölé a hőmérséklet árnyékban. A megnyitó egy nagyon szép kis közeli parkban volt még hétfőn este.

Az előzetesen beígért melegre való tekintettel kedden kora reggel indultunk ki a Tibi nevezetű faluba, ami a normáltávú versenynek adott otthont. Már 8:30-kor elrajtoltak az első versenyzők. A fiúknál 94, a lányoknál 70 célba érkezőt függesztettek ki a szépen kialakított célban. Sok apró hibával rendezik a versenyt, de a versenyzők ebből nem sokat érzékelnek. Véleményem szerint az előrajt helyszíne sem volt igazán versenyzőbarát, bár a köztünk rohangáló kb. másfél méter magas óriás kutya segített a hátralévő időt kellemesen eltölteni azzal, hogy mindenki próbált menekülni az igen barátságos eb elől.

Az előzetes pályaadatokból tudtuk, hogy egy fizikailag igen nehéz futamra készülhetünk, de azzal már kevésbé számoltak versenyzőink, hogy a magas száraz aljnövényzet miatt a vártnál is lassabb lesz a haladás.

Ez az élen végzőknél sem volt másképp. A férfiaknál svájci győzelem született. 7,6 km/min. átlaggal Raffael Huber végzett az élen, majd őt két cseh követte (Stepan Kodeda, Adam Chromy). Érdekes volt, hogy a 10 km-nél is rövidebb távon a pillangónak is köszönhetően 6 frissítő pont volt kihelyezve.

A hölgyeknél kettős svájci sikert könyvelhettek el. Isabelle Feer 65 és fél percet töltött a kevesebb mint 7 km-es pályán, ami a fiúkkal pont fordítva 5 perccel gyengébb a tervezett győztes időnél. Második helyen Brigitta Mathys (Svájc), 3. helyen Radka Brozkova (Csehország) futott be.

Az eredményhirdetésen nem hívták ki a 4-6 helyezettet, és a győztesnek járó nemzeti himnuszt sem sikerült lejátszaniuk.

A mieink szerepléséről: Dorkának saját elmondása szerint jól ment a futás a rengeteg szint, meleg és nehezen futható terep ellenére. Egy pontra hibázott nagyobbat, ahol egy völggyel előbb kereste a pontot (egyébként mindegyik lány hibázott erre a pontra, ki többet). Ehhez hozzá tartozik az, hogy volt egy-két nem egyértelmű jelölés a térképen és 15:000-es méretarányban elég nehéz ábrázolni, illetve olvasni a völgyeket, metsződések. A legrosszabb egy áthatolhatatlan sziklafallal keretezett völgy volt, ahol a térképen átjáró jellel ugyan be volt jelölve az egyetlen járható útvonal, de abszolút nem volt egyértelmű ténylegesen hol lehet megmászni a sziklafalat. Száva és Vanda itt hibázott nagyobbat. Fanni és Dorka könnyebben megtalálta a felfelé vezető utat. Dorka végül a tiszteletre méltó 35. helyen végzett.

Száva jól kezdett, a pálya 1/3-nál egy pillangóval tették izgalmasabbá a pályát a rendezők. Mivel Száva a mezőny elején rajtolt, sorban érte utol a versenyzőket és saját elmondása szerint a pillangóban más versenyzők jelenléte megzavarta őt a koncentrációban. Itt több kisebbet hibázott, ezután következett az áthatolhatatlan sziklafal, majd egy rossz útvonalválasztás után a 43. helyen végzett.

Vanda a pálya elején hibázott egy nagyobbat, valamint a már fent említett sziklafalas völgyben, valószínűleg a meleg befolyásolta versenyzését, az 51. helyen zárt.

Fanni a pálya elején jól futott, saját elmondása szerint próbált inkább a tájékozódásra, mint a futótempóra koncentrálni.  Hibázott több kisebbet (ugyan azokra a pontokra, mint a többi lány), jó útvonalakat választott a hosszú átmenetekben. Sajnos ő sem bírtam a meleget és ez nagyban befolyásolta a versenyzését, főleg a pálya utolsó szakaszán. Végül az igen jónak számító 17. helyen végzett. Azt mondta elégedett volt futásával, mert minden tőle telhetőt megtett, a rajta kívül álló tényezőket, mint a meleg, nem tudja befolyásolni.

A fiúk közül csak Marci és Csabi vállalta a hosszútávot. A férfi pálya hihetetlenül keménynek bizonyult, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Marci befutás utáni első szava a többiekhez: „jesszusom, mi volt ez?”. A fiúk sajnos nem voltak felkészülve erre a kihívásra, így Csabi 63., Marci 71. helyen végzett.